A minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély, de a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 14. Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.

Nagy Márton felidézte: a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén – közölte.

A miniszter arra számít, hogy
munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérnek majd, a munkáltatók pedig 9-10 százalékot.

Az állam segíthet „összehúzni” a két oldalt, de hogy ez mennyibe kerül, az azon is múlik, milyen távol lesznek egymástól az álláspontok – fogalmazott.

Nagy Márton kiemelte: a kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók kérik a 12 százalékra történő csökkentést, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. A költségvetés szempontjából fájdalmas lépés, „de nem biztos, hogy el lehet kerülni, ha kétszámjegyű minimálbér-emelkedést szeretnénk” – fejtette ki. Hozzátette, hogy meg kell egyezni a garantált bérminimum emeléséről is, ami általában 2 százalékponttal kevesebb.

A harmadik negyedéves GDP-adatok október végén jelennek meg, Nagy Márton úgy látja, hogy a bérmegállapodás november elején-közepén jöhet létre. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a bér nemcsak a családok jövedelme miatt fontos kérdés, hanem azért is, mert a bér és a termelékenység kéz a kézben jár. A magyar termelékenység gyengébb az európai uniós átlagnál.

A gazdasági fejlődést sokáig lehetett az extenzív növekedésre alapozni, de már nincs más lehetőség, mint a termelékenység fokozása, amelyben különösen fontos szerepet játszik majd az automatizálás és a digitalizáció – hangsúlyozta. A munkaerőpiac feszes, így a bérek is ki fogják kényszeríteni a termelékenység növekedését – tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a bérnövekedéstől nem kell tartaniuk a vállalatoknak, a termelékenység növekedésére kell koncentrálni, a digitalizációt, az innovációt, az automatizációt és a mérethatékonyságot szem előtt tartani. A kormány lehetőséget ad a kis- és középvállalkozásoknak versenyképességük javításához, pénzügyi forrásokat biztosít egyebek mellett forgóeszköz vagy beruházás finanszírozásához. Ennek jegyében dolgozzák ki a következő, az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet a vámháború negatív hatásainak kivédése érdekében – közölte Nagy Márton.

Az akcióterv négy pillérből áll majd, ezek a többi között a forráshoz jutás biztosítását, az adócsökkentést, a kereskedelmi szabályok adminisztratív könnyítését és a mesterséges intelligencia alkalmazását segítik – ismertette. A miniszter kitért arra is, hogy a kedvező lakossági árakkal szemben a vállalatok drágán jutnak elektromos áramhoz, a magyar áramimport még mindig jelentős. A hazai napelem-kapacitás ugyan ugrásszerűen megnőtt, de a megtermelt áramot nem tároljuk. A technológia már megvan, ezt be kell szerelni, a kormány program indítását tervezi ezen a területen – közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A múlt héten ülésezett a testület, amely arra hivatott, hogy megállapodjon a minimálbér és a szakmunkás bérminimum alakulásáról, messze még a tárgyalások vége. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkáltatók és a munkavállalók felmérték egymás pozícióit, de már most látható, hogy nagyon távol vannak egymástól az álláspontok.

Teljesen más gazdasági helyzet van, nem tartható a korábbi bérmegállapodás

– közölte Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy meglesz-e 2026-ban a 13%-os minimálbéremelés, amelyről korábban megállapodtak.

„Egy jelentős gazdasági növekedés várakozásával lettek meghatározva a béremelési mértékek, de helyette stagnálás van. A szakszervezetek ragaszkodnak a korábbi alkuhoz, de ez irreális. A magasabb átlagbéremelkedés is a korábbi gazdasági várakozásokkal lett tervezve” – tette hozzá Rolek.

„Nem akkor kell bért emelni, amikor romlik a munkavállalók életszínvonala, hanem akkor, amikor meg szeretnénk őket tartani. Ha az átlagbérek 9-10 százalékkal emelkednek, akkor ez a mértékű fizetésemelés kifizethető a minimálbéreknél is” – mondta a Portfolio-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

A tavaly ősszel kötött bérmegállapodást újra kell tárgyalni, kisebb korrekció helyett egy új felzárkóztatási pályát kell rajzolni, mert a körülmények gyökeresen megváltoztak – mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.